Archívum

Fej-fej mellett az MSZP és a Jobbik

2011.12.14.

Kis változások történtek az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában, de ebből kettő a korábbi időszak tendenciájába illeszkedett. Az egyik a Jobbik táborának folyamatos gyarapodása, amellyel mostanra az eddigi legjobb eredményt produkálták: a népesség egészén belül 10, a biztos pártválasztók körében 24 százalékon állnak. Ezekkel az adatokkal a nemzeti radikálisok lényegében utolérték a szocialistákat - akiknek a választókorúak 11, az aktívak 24 százaléka adna voksot. A másik tendencia a Fidesz csökkenése, aminek következtében a tavalyi választások óta ez a leggyengébb hónap a kormánypárt számára: a szavazásra jogosultak 18, a biztos pártválasztók 39 százaléka támogatja.

Az LMP továbbra is tartja az utóbbi hónapok szintjét, a lakosság körében a 3 százalékot, a biztos pártválasztók csoportján belül a 8 százalékot. Az indulás pillanatához képest erősített a Demokratikus Koalíció is, december első felében a választókorú lakosság 2 százaléka tartozik a híveik sorába, a biztos szavazók között 3 százalék.
Továbbra is magas a politikától elfordulók aránya, a felnőtt magyar népesség 54 százaléka sorolható ide. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS december első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

Az idei év legnagyobb figyelmet érdemlő választási viselkedéssel kapcsolatos fejleménye, hogy a politikát maguktól távolinak érző polgárok minden korábbinál jelentősebb arányban vannak jelen. Az eddigi választásokat követő másfél-két évben is emelkedett a pártoktól elfordulók aránya, de a csúcsértékek általában alatta maradtak a 45 százaléknak. Most ennél jóval magasabbra, 55-56 százalékra szökött az arányuk. Körükben háromféle elhárító magatartást regisztrálhatunk: a passzivitást, a pártok közötti hezitálást valamint a rejtőzködést. Az inaktív választópolgárok aránya 24 százalék, ők többször elismételték a kutatás során, hogy nem mennének el voksolni. A politika alatti létezés főképpen az alacsony státuszú és idős emberek körében figyelhető meg erőteljesen: nagyjából minden harmadik ebbe a csoportba tartozik. A pártválasztásukban bizonytalanok aránya 22 százalék, leginkább a nőket jellemzi a politika szereplői közötti vívódás. A rejtőzködés jelenleg a választók 8 százalékára jellemző, az átlagosnál is elterjedtebb a negyvenes, ötvenes korosztályban és a kvalifikáltabb rétegekben. Tényleges pártszimpátiájukat az ország mostani helyzetéről vallott nézeteik, ideológiai önbesorolásuk, a politikusokról való véleményük alapján is nehezen valószínűsíthetjük, ezeket is eléggé titkolják. Ami bizonyosnak látszik, hogy a 8 százaléknyi rejtőzködő választóból 2 százaléknyian MSZP-sek, 1 százaléknyian Fideszesek lehetnek.

A Fidesznek 2011-ben 16 százalékponttal - 1,3 millió fővel - csökkent a támogatottsága, de továbbra is vezeti a pártok népszerűségi rangsorát. Arra, hogy egy kormánypárt a parlamenti választásokat követő egy-másfél évben ilyen mértékű veszteséget szenved el, már számos példa volt a rendszerváltás óta. Az viszont egyedülálló, hogy a tábor megfogyatkozása ellenére a hatalmon lévő párt meg tudta tartani a pártrangsor listavezető pozícióját. A Fideszt az idén elhagyó választók eleinte az alsó társadalmi rétegekből, később a középső státuszúakból kerültek ki, az utóbbi hónapokban a visszaesés elérte a felső rétegeket is. További érdekesség, hogy Budapesten csak 4-5 százalékpontot veszített a kormánypárt egy év alatt, vidéken viszont - lényegében függetlenül a települések méretétől, típusától - több mint 20-at. E változások következtében a Fidesz ma már vidéken gyengébb, mint a fővárosban.

A kormánypártban csalatkozó választók számára az ellenzék mostanáig nem nyújtott olyan alternatívát, amely odavitte volna az ex-Fideszeseket. Egyedül a Jobbik nyújtotta radikalizmus volt nagyjából 150-200 ezer volt kormánypárti szavazónak vonzerő. A kormányoldalról idepártolók közös jellemzői - függetlenül attól, hogy melyik társadalmi státuszcsoportba tartoznak - az egzisztenciális félelmek, a kilátástalanság érzése, a 2010 előtti és utáni kormányzás heves kritikája, így az MSZP-től és most már a Fidesztől való elzárkózás, továbbá a radikális önmeghatározás. Egyértelműen a Jobbik a 2011-es esztendő nyertese, az év eleji 6-ról mostanáig 10 százalékra bővült a tábora. Soha nem volt még ilyen sok támogatója a nemzeti radikális pártnak, jelenleg 800 ezren vannak.

A Szocialista Párt táborának mérete ebben az esztendőben nem változott, átlagos támogatottsága 12 százalék volt, ettől legfeljebb 1 százalékponttal tért el. Alapvetően a pártok versenyében elfoglalt helyezése sem módosult, novemberig egyedül volt a második legerősebb párt, most a Jobbikkal együtt. A tipikus szocialista szavazó is lényegében ugyanazon karakterjegyekkel rendelkezett mindvégig: 50 év feletti, azon belül is főképpen nyugdíjas; nagyvárosi választó.

Az LMP-nek stabil tábora volt 2011-ben, a népesség 3-4 százalékára számíthatott. Amíg az év első harmadában a támogatók nem igazán voltak aktívak - s ezért a biztos pártválasztók körében mért adat az 5 százalékos bejutási küszöb környékén volt -, később már nagyobb lendület jellemezte őket. Az erősödő választási kedv eredménye az utóbbi hónapokban a biztos szavazók körében több alkalommal regisztrált 7-8 százalékos támogatottság.

Az adatfelvétel ideje: 2011. december 5-12.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.