Archívum

Fidesz, MSZP és LMP – araszolgatás előre

2012.03.21.

Az elmúlt két hónapban a Fidesz és az MSZP is valamelyest növelte a szavazótáborát, előbb 2-2, most pedig 1-1 százalékponttal emelkedett a támogatói kör mérete. A kormánypárt esetében egyértelműen állíthatjuk, hogy nem csak megállt a választások óta csökkenő trend, hanem a visszájára is fordult. Az MSZP e havi adata a jobbak közül való, a parlamenti választások óta csak egyetlen alkalommal tudott a mostanival azonos méretű tábort maga mögé állítani. A kormánypárt 19 százaléka 1,5 millió hívet takar, a szocialisták 14 százaléka 1,1 millió lehetséges szavazót jelent. Az LMP támogatottságát egy szűk tartományon belül hullámzás jellemezte az elmúlt másfél-két évben, most ennek az intervallumnak a tetejére érkeztek: 5 százalékos, nagyjából 400 ezres táboruk van.


A Jobbiknak az elmúlt negyedévben folyamatosan, kis lépésekben szűkült a tábora, december 10, jelenleg 7 százalékon áll, azaz most megközelítőleg 600 ezren állnak a párt mögött. A Demokratikus Koalíció hónapok óta ugyanazt a szintet hozza, a választásra jogosultak 2 százalékának, 150-200 ezer főnek a támogatását élvezi. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS március első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

 

 

Több jel utal arra, hogy az év fordulóján megfigyelt politikai letargiából lassan kikerül a magyar választóközönség. Decemberben, januárban a lakosság egyharmada volt aktív, jelenleg ennél többen, négytizednyien mondták el, hogy résztvevői lennének egy most vasárnapi választásnak. Csökkent a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya is, a csúcsérték 57 százalék volt, ebben a hónapban 52 százaléknyian vannak. Az enyhe aktivizálódás következménye, hogy több pártnak sikerült szavazókat megszólítania. A folyamat legfőbb nyerteseinek az MSZP és a Fidesz számítanak, amelyeknek az év eleje óta negyed-negyedmillióval sikerült gyarapítania a táborát. A szocialistáknak főleg a negyvenes, ötvenes korosztályokban, az alacsony iskolázottságúak körében, a munkaerőpiac kevésbé versenyképes csoportjaiban és a falvakban sikerült erősíteniük, de valamelyest javultak a pozícióik a fővárosban is. Utóbbi azért érdekes, mert hosszú idő után Budapesten az MSZP-nek ismét sikerült visszavennie a vezetést - igaz, százalékos előnye a Fidesszel szemben statisztikai értelemben árnyalatnyi: 24-21. A Fidesz újonnan érkezett szavazói főleg a harmincas, negyvenes éveikben járók, a társadalom középső rétegeiben találhatók, aktív dolgozók, szakmunkások, érettségizettek és jellemzően vidéki városokban élnek.

A Fidesz és az MSZP melletti felsorakozásnak nem csak szocio-demográfiai sajátosságai vannak, hanem politikai-ideológiai jellegzetességek is megfigyelhetők. Az új támogatók megjelenésével valamelyest erősödött a szocialisták baloldali önbesorolása. Januárban 70 százalékuk sorolta magát balra, márciusban 78 százalékuk. A másik térfélen is valamelyest nőtt az ideológiai elköteleződés mértéke, a Fidesz táborán belül az év elején 78 százalék tekintette magát jobboldalinak, most 83 százalékra nőtt az arányuk. A fenti változások a szavazópolgárok polarizálódásának is tekinthetők, csakúgy, mint az ellenszenves pártot megnevezők egyre magasabb aránya. A tavalyi évben jellemzően 50 százaléknyian, idén januárban 53 százalék, most pedig 58 százalék nevezett meg olyan pártot, amelyet teljes mértékben elutasít.

 


A Fidesz táborának utóbbi hónapokban történő bővülése az időközben elpártolt, mostanában azonban visszaérkező, újra a kormányoldal mellett aktivizálódó szavazóknak köszönhető. A visszavándorlást jól mutatja, hogy amíg az idei év elején a 2010-es választásokon rájuk voksolók 42 százaléka volt a Fidesz aktuális szavazója, ezúttal 49 százalékukra volt jellemző a hűség. Az MSZP-nek eleve nagyobb volt a megtartó ereje, az előző választáson odaszavazók háromnegyede tartott ki a párt mellett. Ebben most sincsen változás, az új támogatók zömmel az előző szavazásról távolmaradók közül kerülnek ki, de a Fidesztől is érkeztek néhány tízezren.

 


A Fidesz és az MSZP melletti felsorakozásban lehet némi szerepe az Európai Unióhoz való viszonynak. A kormánypárt januári táborában az uniós csatlakozás eddigi mérlege alapvetően negatív volt (hátrányokat hozott: 53%, előnyökkel járt: 37%), s ez mostanra - a támogatottság emelkedésével - erősödött (58%-32%). Hasonló jellegű, de ellentétes irányú változáson ment át az MSZP tábora: az év elején körükben is negatív volt az EU-csatlakozás eddigi hozamának megítélése (50 százalék szerint rosszat hozott, 43 százalék szerint jót), ez azonban mostanra pozitívra módosult (48 százalék szerint az uniós tagság eddig kedvező volt hazánk számára, 43 százalék szerint kedvezőtlen).


Az adatfelvétel ideje: 2012. március 7-14.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden