Archívum 2

Javuló Fidesz és Jobbik, stagnáló MSZP

2009.07.02.

Az európai parlamenti választáson való sikeres szereplés erősítette a Fidesz és a Jobbik közvéleménybeli pozícióit. Májushoz képest az előbbi további 6 százaléknyi szimpatizánst gyűjtött, az utóbbi pedig 5 százalékkal gyarapította táborát. Az MSZP fél éve lefelé tartó trendje megállt, ezúttal nem csökkent a támogatottsága. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a SZONDA IPSOS június második felében, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló közvélemény-kutatásából származnak.

 

 

A Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 44 százalékos, ez az eredmény a párt eddigi csúcspontja. Felméréseinkben utoljára 1993 elején találkozhattunk 40 százalékot meghaladó méretű táborral. Egyetlen hónap alatt 6 százalékponttal lettek többen a Fideszesek, ez azonban nem hozta magával a biztos pártválasztók körében mért adat növekedését. Ennek oka, hogy az új szavazók részvételi hajlandósága alacsony, ők a párt(ok)hoz való kapcsolódás első fázisában, az elkötelezettség nélküli rokonszenvezés időszakában vannak. A Fidesz 3,5 milliós táborából jelenleg a szokásosnál kevesebben, szűk hattizednyien mutatnak aktivitást, de egy most vasárnapi választáson így is 2 millió voksot különösebb nehézség nélkül össze tudna gyűjteni az ellenzéki párt.


Az MSZP tavasszal folyamatosan gyengült, de úgy tűnik, hogy ez a visszaesés megállt. A múlt hónapban a választásra jogosultak 11, most 12 százaléka áll a szocialista párt mögött, tehát megközelítőleg 1 milliós a táboruk. Lendületük ezúttal hasonló a Fideszesekéhez, nagyjából hattizedük aktív, s ennek következtében jelenleg 600 ezer biztos szavazattal számolhatnának. Mint látható, a Fidesznek és az MSZP-nek még a saját táborukon belül is jelentős tartalékai vannak, de ehhez a mozgósítás számos eszközét be kell vetniük. Jelenleg ugyanis - a lanyha választási hajlandóság mellett - mélyponton van a politikai érdeklődés, mindössze a választók 5 százaléka mutat erős affinitást a közélet iránt. Három héttel az EP-választásokat követően a Fidesz hívei körében is csak 5 százalékot, az MSZP-sek között 12 százalékot foglalkoztat intenzíven a politika.

 

 


A Jobbik jelenleg 7 százalékos, közel hatszázezres táborral rendelkezik. Ezekben a napokban ők sincsenek felpörögve, a Fidesz és az MSZP támogatóira jellemző, 60 százalék körüli aktivitási szintet hozzák. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a Jobbikban elég biztosan „benne van" 350 ezer körüli szavazat. A Jobbik-tábor méretének megállapításánál azonban nem árt a fokozott óvatosság, hiszen az EP-választások előtti napok mérései is jelezték, hogy létezik szavazói átjárás a Fidesz és a Jobbik között. Ennek további bizonyosságát adja, hogy a Fidesz szavazótáborának relatíve legnagyobb csoportja, 17 százaléka a Jobbikot nevezte meg, mint voksra még leginkább érdemes pártot (a sorban a KDNP jön 11 százalékkal, míg a többség, 57 százalékuk nem nevezett meg tartalékot). A Jobbikos szavazók preferenciái még sematikusabbak: 40 százalékuk a Fideszt tartja talonban (45 százalékuk egyiket sem).


A Jobbik-tábor létrejötte is inkább a jobboldal átrendeződésének, mint az egykori MSZP-sek átszavazásának eredménye. A radikális párt június 7-i szavazótáborának négytizede 2006-os Fidesz-szavazó, 5 százaléka akkori MIÉP-Jobbikos. Nagyjából egynegyedük korábbi szocialista, 15 százalékuk pedig legutóbb nem szavazott. A Fidesz és Jobbik közötti ingázás az európai uniós választást követően is folytatódott, de a folyamat egyirányú: a radikális párt június 7-i szavazóinak bő egytizede átment, visszament a Fideszhez.


Az adatfelvétel ideje: 2009. június 18-25.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.