Archívum

Kevesebb bizonytalan, több Fideszes és MSZP-s

2012.02.16.

Bár a társadalom többsége továbbra is a pártokat elkerülők csoportjába tartozik, arányuk azonban csökkent az elmúlt egy hónapban - 57-ről 53 százalékra. Mindeközben a Fidesz és az MSZP javítani tudott, az előbbinek 16-ról 18 százalékra nőtt a választókorú népesség egészén belüli támogatottsága, utóbbinak 11-ről 13 százalékra bővült a tábora. A többi párt ezúttal nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Jobbik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2 százalékos.
Kevés a részvételét biztosra ígérő és pártpreferenciával rendelkező választópolgár, ebbe a biztos pártválasztóknak nevezett csoportba alig háromtizednyien tatoznak. Ezért az itteni adatok inkább csak tájékoztató jellegűek: a Fidesz 40 százalékos, az MSZP 27 százalékon áll, a Jobbik 20, az LMP 6 százalékos, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalékot szerzett. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS február első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

 

 

Az elmúlt hetekben két olyan változás történt a pártok támogatottságában, amelyek lefékezték, mi több, némileg vissza is fordították a korábbi hónapok tendenciáit. Az őszi, téli hónapokban kifejezetten népes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban eddig soha nem tapasztalt magasságokban, 57 százaléknál járt az arányuk. Ezúttal nem folytatódott tovább e választói közeg bővülése, sőt 4 százalékponttal kevesebben lettek. Ugyancsak megállt a Fidesz augusztus óta minden hónapban érzékelhető visszaesése. A mélypont a januári 16 százalék volt, innen lépett most valamivel feljebb a kormánypárt - 18 százalékra. A hónap harmadik érdekessége az MSZP adata: akárcsak a Fidesz, az ellenzéki párt is 2 százalékponttal tudta növelni tábora méretét az utóbbi hetekben.

 

 

Úgy tűnik, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő tárgyalásokat övező kormányoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a miniszterelnök Európai Parlamentben illetve itthon évértékelőként elmondott beszédei ráirányították a figyelmet a politikai szereplőkre. Olyan választók is állást foglaltak, akikre egy ideje inkább a közélettől való távolságtartás volt jellemző. A politikusi megnyilvánulásokra akadt némi fogadókészség, a Fidesznek és az MSZP-nek sikerült az elmúlt hetek tevékenységét leginkább elismertetni s ezzel valamennyi támogatót gyűjteni. Emlékeztetünk arra, hogy a múlt hónapban mind a kormányzat, mind az ellenzék munkájával kapcsolatban a rendszerváltás utáni időszak legerőteljesebb kritikája fogalmazódott meg: 19-19 ponttal értékeltek az emberek. Most februárban a minősítő pontszámok valamivel magasabbak (vagy inkább kevésbé alacsonyak): a kormányzati tevékenységre 25 pontot adtak, az ellenzékére 23-at.

 

 

Az aktivizálódó választók javarészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkezetét. A változások a kiegyenlítődés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fővárosban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azonos a támogatók aránya: A Fidesz tábora az előbbi sorrendben 20, 18, 18 százalék, míg az MSZP-é 15, 13 illetve 13 százalék. A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága, az egyes lakossági csoportokban az országos támogatottságtól alig eltérő arányokat regisztráltunk. Amíg a Fidesz nagyjából minden rétegben azonos erőt képvisel, addig az MSZP-nél akadnak kiugró értékek. Ilyen például az ötvenes korosztályban mért 19 százalékos, a náluk idősebbek körében mért 23 százalékos támogatottság vagy a harminc év alattiak körében mért 8 százalék.

A Jobbik pozíciói a húszas-harmincas korosztályban a legerősebbek (13%), a hatvan év felettiek csoportjában a leggyengébbek (3%). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fiataloknál található (6%), a falvakban és az idősek körében viszont csak 1 százalékos.

Négy hónap kutatásai alapján lehetőség van arra, hogy statisztikailag megbízható információkat adjunk a Demokratikus Koalíció szavazótáborának jellegzetességeiről. A nemrég megalakult párt támogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb. További sajátosság az is, hogy a DK sokkal erősebb a nagyvárosokban (különösképpen Budapesten), mint a kisebb lélekszámú településeken. A párt támogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük e tekintetben inkább középutas. A liberális-konzervatív tengelyen hattizedük az előbbi kategóriát érzi magára érvényesnek, kéttizedük az utóbbit s ugyancsak kéttizedük a centrumba sorolja magát.

Az adatfelvétel ideje: 2012. február 4-11.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.