Hírek

Másfélszeres Fidesz-előny

2011.11.17.

Másfélszeres Fidesz-előny

A pártok egyelőre nem képesek megmozdítani a politikától elzárkózók népes tömbjét, az elmúlt hónapban a választókorú népességen belül csupán kismértékű változások történtek. Nagyjából másfélszeres a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben, táboruk mérete 19 illetve 12 százalék, a hívek száma 1,5 millió és 1 millió fő. A Jobbik tartja az elmúlt hónapokban megszerzett kedvező pozícióját, ezúttal is 9 százaléknyian, bő 700 ezren sorakoztak fel mögéjük. Az LMP támogatottsága hullámzó, ezúttal éppen egy kicsit felfelé mozdult, a népesség 4 százaléka voksolna rájuk. Bejelentkezett a pártok sorába a Demokratikus Koalíció, a zászlóbontás után néhány héttel a választásra jogosultak 1 százaléka ezt a politikai erőt preferálja. A magyar társadalom többsége továbbra is a pártok világát maguktól távolinak érzők csoportjába tartozik, arányuk 54 százalék. Jelenleg tehát 4,3 millió választópolgár semmilyen módon nem számol a pártokkal. Nem támogatják egyiket sem, elégtelennek ítélik a kormány és az ellenzék tevékenységét is - egy százfokú skálán 19 illetve 18 pontot adnak nekik.

Mivel a Fidesz és az MSZP táborában nagyjából azonos az aktivitás szintje, ezért a biztos pártválasztók körében is bő másfélszer több a kormánypárti, mint az ellenzéki (43-27 százalékok). A Jobbik 20 százalékos, az LMP 8 százalékon áll, a Demokratikus Koalíció ebben a körben is 1 százalékot ér el - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A Fidesz tavaly májusban volt a csúcson, akkor a választókorú népesség 42 százalékának, 3,3-3,4 millió állampolgárnak a támogatását élvezte. A kormánypárt jelenleg 19 százalékon áll, tehát választás utáni híveinek több mint fele, 1,8 millió választó eltávozott. A Fideszt a tavalyi választások óta elhagyók ideológiai önazonossága korántsem egységes: négytizedük tekinti magát jobboldalinak, fele részük a centrumba, egytizedük a baloldalra sorolja magát. A távozók számára a miniszterelnök sem jelent vonzerőt, a megítélését kifejező mutató - egy százfokú skálán - 26 pont. Rendkívül kritikusak az aktuális közállapotokkal, csupán 6 százalékuk szerint mennek jó irányba hazánk dolgai, 90 százalékuk viszont úgy látja. rossz felé haladnak ügyeink.

A Fidesz mellet másfél év múltán is elkötelezett csoportot egységbe kovácsolja jobboldali identitásuk - 85 százalékuk így azonosítja magát. További fontos összetartó erő Orbán Viktor személye, 83 pontos szimpátiaindexszel jutalmazzák. A stabil kormánypárti szavazók helyzetértékelése is viszonylag kedvező: 52 százalékuk kedvezően értékeli az országban zajló történéseket, 36 százalékuk negatívan.

Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy az értékrendjük, politikai-ideológiai elkötelezettségük alapján odaszavazók többsége a mai napig kitart a Fidesz mellett, az egzisztenciális felemelkedésben bízók javarésze viszont elhagyta a kormányzó erőt, de más pártot nem talált magának. A távozók az ország helyzetét, a jövőbeni kilátásokat illetően az ellenzéki szavazókkal azonos, rendkívül kritikus állásponton vannak, de voksukat nem adják nekik. Ennek egyik oka, hogy az ellenzék eddigi teljesítményét negatívan minősítik, százfokú skálán mindössze 22 pontot adtak számukra (a kormánynak sem sokkal többet 26-ot).

A Fidesz a fővárosban - ahol sok az értékalapon szavazó -, az átlagosnál sokkal kevesebbet veszített, tábora egyharmadát. A nagyvárosokban megfeleződött a párt támogatottsága, a kisvárosokban és a falvakban négytizedére apadt. A korábbi években a kormánypárt a kisebb települések társadalmába mélyebben beágyazódott, mint a nagyobb lélekszámúakéba. Az elmúlt időszak preferenciaváltozásainak az lett a következménye, hogy most nagyjából azonos mértékű a kormánypárt beágyazottsága minden településtípusban. Ezek az átlagtól alig eltérő, 18-20 százalékos támogatottságok országszerte előnyt jelentenek a Fidesznek. Vezetésük a fővárosban a legszorosabb, itt 18-14-re vezetnek a szocialistákkal szemben. A megyeszékhelyeken, népesebb városokban található a legnagyobb különbség, a Fidesz 21 százalékos, az MSZP és a Jobbik egyaránt 9-9 százalékos.


Az adatfelvétel ideje: 2011. november 7-14.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.